Kognitív

PszichometriaÉrzelmi intelligencia

A kognitív képességtesztek úgy is ismertek, mint alkalmassági tesztek vagy általános intelligencia elemzések. Sokféle kognitív képességteszt létezik, amelyekkel leginkább munkahelyi vagy iskolai felvételi eljárásoknál vagy szakmai fejlesztéseknél találkozhatunk.

Kognitív képesség azt jelenti, hogy milyen gyorsan és pontosan tudjuk feldolgozni az információkat. Az információ lehet szóbeli, számszerű, vagy térbeli és absztrakt forma. A Thomas Általános Intelligencia Elemzése a GIA (General Intelligence Assessment) a kognitív képességeket öt területen méri: érvelés, észlelési sebesség, számolási sebesség és pontoság, térbeli vizualizáció. Ebben a részben megismerheti a különböző kognitív képességteszteket, de először nézzük meg, hogyan mérik és pontozzák a képességeket az ilyen tesztek.

A pszichometriai szakértők a kognitív szót használják a gondolkodási folyamatok leírására. A kognitív képesség felöleli azokat a gondolkodási folyamatokat, amelyek az információ feldolgozásához szükségesek. Tehát, hogy milyen gyorsan jutunk el az észleléstől és az ismeretszerzéstől az információ szervezéséig és beépítéséig, és a későbbiekben hogyan tudjuk alkalmazni ezeket különböző helyzetekben. Mindez összefügg a problémamegoldással, elemzéssel és az érvelési készséggel.

Amikor kitöltünk egy képességtesztet, látjuk, hogy az általában időhöz kötött, és az eredményünket százalékban kapjuk meg. Ez az mutatja, hogy az átlaghoz képest hol helyezkedik el a pontszámunk.  Ha például 36%-os eredményt értünk el, az azt jelenti, hogy az eredményünk azonos vagy jobb, mint az összehasonlításhoz mért lakosság 36%-ának eredménye. Ez a normát meghatározó populáció lehet Magyarország munkavállalói rétege vagy egy iparágspecifikus normacsoport.

Komoly vitát szül, hogy a normacsoport lehet-e iparágspecifikus. Például, ha a normacsoport tagjai, amellyel Önt összehasonlítanák, emberi erőforrás menedzsmenttel foglalkozó szakemberek. Ez a megközelítés nem veszi figyelembe a vállalatok közötti kulturális és elvárásbeli különbségeket. Ezzel szemben egy szélesebb körben vizsgált dolgozói csoporttal történő összehasonlítás lehetővé teszi, hogy jobb megvilágításba kerüljön az egyéni teljesítmény.

A kognitív képességtesztek széleskörűek, és kiterjedhetnek a következő területek vizsgálatára:

  • Érvelés - verbális problémamegoldás
  • Numerikus, logikai feladatok - problémamegoldás számokkal
  • Absztrakt feladatok - problémamegoldás vizuális megjelenítéssel és képekkel
  • Mechanikus feladatok - megítélés a tudomány és mechanika alapelveinek felhasználásával 
  • Logikai feladatok - megítélés és problémamegoldás logikus gondolkodás segítségével
  • Térbeli képesség - 2D alakzatok manipulálásával 3D-s alakzatok megjelenítése
  • Szóbeli készségek - magabiztos nyelvi ismeretek pl.: betűzés, nyelvtan, szinonímák, hasonlatok, írásos instrukciók
  • Mennyiségi képességek - magabiztos számszerű ismeretek pl.: tizedes törtek, százalékok, sorszámozás, alapvető számtani műveleteket, táblázatok és grafikonok
  • Általános Intelligencia Elemzés (GIA) - az új információ feldolgozásának sebessége és alkalmazása 

A kognitív képességtesztek a munkáltató, iskola vagy akár egy sportedző számára is hasznos információt nyújtanak arról, hogy az adott személy milyen gyorsan képes beleszokni egy új munkába vagy milyen hamar sajátít el új feladatot. Mennyire tud időnyomás alatt megfelelő döntéseket hozni, hogy bírkózik meg új vagy bonyolult helyzetekkel, mennyire tudja majd érvényesíteni elképzeléseit és milyen problémamegoldó képességgel rendelkezik.

Végső soron a kognitív képességtesztek megalapozott jelzést nyújtanak a várható munkahelyi teljesítményről, valamint rámutatnak a fejlesztési területekre. Néha a kognitív képességteszteket iskolákban is alkalmazzák, hogy a tanárok, a tanítás mely részére fektessenek nagyobb hangsúlyt. Kognitív képességtesztek megjósolják a várható munkahelyi és tanulmányi teljesítményt.