Alkalmasság

Érzelmi intelligenciaLogika

Mit jelent az alkalmassági teszt és hogyan viszonyul az egyéb tesztekhez és elemzésekhez? Akár kitölti, akár alkalmazza/létrehozza a tesztet, az alkalmassági teszt szerepének megértése segít a felkészülésben.

Mit jelent az alkalmassági teszt? 

Az alkalmassági tesztek azt mérik, hogy egy adott személy képes-e meghatározott feladatok elvégzésére. Ezek a tesztek általában az emberek intelligenciáját mérik, illetve a  gyors érvelést és az absztrakt gondolkodást. Méri, hogy valószínűsíthetően mennyire gyorsan képes az adott személy megtanulni egy új készséget vagy feladatot. Az alkalmassági vizsgálat gyakran:

  • Papíralapú vagy online elérhető
  • Több lehetőséget ajánl fel
  • Időnyomásos
  • Vizsga jellegű
  • Gyorsaságot és pontosságot mér
  • Egy normához, azaz más emberekhez méri eredményünket

A teszt különböző szempontból méri az alkalmasságunkat:

  • Érvelés - következtetés és érvelési készség a megadott információk alapján 
  • Észlelési sebesség - a releváns és irreleváns információk és hibák észlelésének képessége
  • Szövegértés - az írott és szóbeli istrukciók megértésének képessége
  • Numerikus és logikai képesség - számszerű összefüggések megértésének képessége
  • Térbeli megjelenítés - formákkal és vizuális koncepciókkal való munkaképessége

Gyakorlás az alkalmassági tesztekre

Az alkalmassági tesztek első alkalommal ijesztőek lehetnek. Természetes, hogy szeretnénk a legjobb képességeink szerint teljesíteni és bebizonyítani alkalmasságunkat egy potenciális munkadó számára. Sok online forrás áll rendelkezésünkre a gyakorláshoz, ahol megismerkedhetünk a tesztek valószínűsíthető tartalmával. Fontos megjegyezni, hogy az alkalmassági tesztek tartalma változhat, így készüljön fel rá, hogy éles helyzetben találkozhat új feladatokkal is. 

Amikor felkérik egy ilyen tipusú teszt kitöltésére, gyakran kap lehetőséget néhány próbakérdés megoldására. Fontos, hogy mindig pontosan olvassa el az instrukciókat mielőtt nekiállna a tesztnek.

Numerikus és logikai képességtesztek

A numerikus alkalmassági teszteket gyakran használják egy nagyobb alkalmassági teszt részeként. A numerikus alkalmassági teszt felméri, hogy a jelölt képes-e következtetéseket levonni számszerű összefüggésekből, általában időnyomás alatt. Fontos megjegyezni, hogy a numerikus alkalmassági teszt nem méri a tanult matematikai ismeretek szintjét. A numerikus tesztek általában a következőket tartalmazhatják: alapvető számtan, statisztikai táblázatok értelmezése, grafikonok és diagramok, arányok, százalékok, becslések, törtek vagy deviza átváltások. Egyes felmérések lehetővé teszik a számológép használatát, de van amelyik nem. Ezért nagyon fontos, hogy a tesz kitöltésének megkezdése előtt tájékozódjon a feltételekről. 

Munkaköri alkalmassági tesztek

Megüresedett pozíció esetén sok szervezet használ különböző elemzéseket a megfelelő jelölt megtalálására. Alkalmassági teszteket gyakran alkalmaznak párhuzamosan egyéb felmérések (viselkedési profil, önéletrajz, interjú, szakmai tudás) mellett, hogy megállapítsák a jelentkező adott munkakörre való alkalmasságát. Minél szélesebb körben használunk elemzéseket, annál több információt gyűjthetünk össze egy jelöltről, így javíthatjuk a beválás esélyét. A munkaköri alkalmassági teszt segíthet a munkáltatónak, hogy meglássa az adott személyben rejlő potenciált. Nincs általánosan elfogadott küszöbérték egy alkalmassági teszt során. A határt a munkaadó határozza meg, a szakmai és szervezeti követelményeknek megfelelően.  

Thomas Általános Intelligencia Teszt - GIA (General Intelligence Test)

A Thomas Általános Intelligencia Elemzése, a GIA, egy olyan teszt amely alkalmasságát több területen méri: érvelés, észlelési sebesség, számolási sebesség és pontoság, és térbeli vizualizáció. A GIA kitöltése során több, rövid, egyszerű feladatot kell megoldania gyorsan és minél pontosabban.